Hogyan lettem futónagykövet...
"Egy futás megváltoztathatja a napodat, a rendszeres futás pedig az életed."
Futónagykövet? Én? Gyerekek...én, aki 400 méter futással kezdtem tizenpár éve ezt a sportot és aztán gondoltam, ebből ennyi nekem elég is lesz...
s mégis szerelemmé vált!
Szépen lassan, napról napra, a hajnali "én-időkből" megszülettek az első tizesek, 15km-ek, az első félmaraton, majd a többi, az első 30+, aztán a MARATON, s ebből fakadt a vágy, hogy másokat is sportra ösztönözzek, hozzak létre futócsoportot, jótékonysági futóversenyeket, s legyek futónagykövet.
Középiskolai tanárként és kétgyermekes anyukaként fontos dolognak tartom a sportra, egészséges életmódra nevelést. Hiszek a mozgás közösségformáló erejében, s szeretnék Tamásiban egymást segítő futóközösséget létrehozni. Minden futóra büszke vagyok, aki felveszi a cipőjét és elindul. Kitartással bármit el lehet érni.
Büszke vagyok arra, hogy a Budapest Sportiroda futónagykövete lehetek, büszke vagyok a FuTamási nevű futócsoportunkra, minden egyes emberre, aki futócipőt, edzőcipőt húz és megteszi az első és legnehezebb lépést: azt az egyet, kifelé az ajtón.
Büszke vagyok Rátok!
